Az ivartalanításról

A kedvencként tartott és nem tenyésztésre szánt kutyák és macskák ivartalanítása ma már Magyarországon is előfeltétele lenne a felelős otthoni állattartásnak. Ennek ellenére ez nálunk még nem szokás, sőt gyakran téveszmékkel és meredek érvelésekkel próbálják igazolni ennek szükségtelenségét.

A leggyakoribb, zavarba ejtő, és logikailag átgondolatlan kijelentések:

1. Nem természetes. Ez tény, viszont a kóbormacska túltermelés sem természetes.
2. Neki is jár egy kis élvezet. OK. És a szórakozás eredményét dobjuk ki az utcára?
3. El fog hízni. Persze, ha a gazdi nem foglalkozik vele és túleteti.
4. Nem akarom megcsonkítani. Ez szép. De a kölyköket lealtatni humánusabb?
5. Nincs rá anyagi keret. Ez lehet. De a szaporulat ellátása ennél sokkal többe kerül.
6. Olyan édesek a kölyökállatok. És ha felnőnek?
7. Az első alom után. Ügyes. Így bevárjuk azt a hormonális változást, amit el kéne kerülni.

Az is sajnálatos, hogy az ivartalanítás melletti érvelések és gyakorlati megoldások néha nem mentesek a csúsztatástól, vagy a háttérben sejthető érdekektől. Íme, ezekből néhány:

1. Az állatvédelem alapja az ivartalanítás. Hangzatos, megtévesztő szöveg, nem igaz! Az állatvédelem alapja az Állatvilág védelme, az egyedek ésszerű és hatékony védelme.
2. Az állat sokkal nyugodtabb lesz. Vagy nem. Kérdés, miként foglalkoznak, bánnak vele.
3. Ésszerű kóbormacskát ivartalanítás után visszahelyezni környezetébe, mert akkor ott nem jelennek meg új macskák. Átgondolatlan. Ivartalanított macska is pusztít védett állatokat, terjeszthet fertőzést, támadhat. Ez nem tudatos állat- és környezetvédelem.
4. Ivartalanítással jelentősen csökkenthető a kóbor állatok száma. Logikai zavar. A kóbor állatok magas száma elsősorban nem a szaporulatukból adódik, hanem az újonnan kidobott vagy elhagyott állatok számának gyorsabb növekedésétől.

Az ivartalanítás erkölcsi és filozófiai megközelítése is megoszthatja az állatbarátokat. Vannak, akik ivartalanítással remélik kiküszöbölni a felesleges állatok leölését. Mások, a kóbor állatokat veszélyes dúvadnak tekintik, és radikális megoldást javasolnak. Van, aki számára néhány kóbor állat fontosabb, mint a környezet egyensúlya. De van olyan is, aki még az ivartalanított macska szabadon eresztését is környezetet és egészséget veszélyeztető bűnnek tekinti.

Tény, hogy állategészségügyi, állatvédelmi és kényelmi szempontokból számos érv hozható fel a beavatkozás mellett. De azért, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben, tekintsük át az beavatkozás eredményekénti előnyöket és lehetséges hátrányokat is. Ezek alapján ki-ki saját értelmi és érzelmi hozzáállása alapján dönthet.


ELŐNYÖK



NŐSTÉNY KUTYÁK IVARTALANÍTÁSA ESETÉN

1. Megelőzhető a nem kívánt vemhesség.
2. Megszűnik a tüzelés, és a vele járó több kellemetlenség, nem alakul ki álvemhesség.
3. Megelőzhetők a méh gyulladásos és daganatos betegségei.
4. Csökken az emlődaganat kockázata (fiatal korban történő ivartalanításkor).

KAN KUTYÁK IVARTALANÍTÁSA ESETÉN

1. Megszűnik a szukák tüzelésével összefüggő elszökés, kóborlás.
2. Csökkennek a nemi viselkedésből adódó veszélyhelyzetek, kellemetlenségek.
3. Csökken az időskori prosztata-nagyobbodás vagy daganat veszélye.
4. Csökken a végbél- és heredaganat veszélye.
5. Csökken a hasonló neműekkel való konfliktusok veszélye.

NŐSTÉNY MACSKÁK IVARTALANÍTÁSA ESETÉN

1. Megelőzhető a nem kívánt szaporulat.
2. Elmaradnak az ivarzás kellemetlen tünetei.
3. Nem vonzza magához a környék kandúrjait.
5. Kevesebbet érintkezik idegen állatokkal. csökken a sérülés és fertőzés veszélye.
6. Nem alakul ki a méh gennykórja (pyometra);
7. Korai ivartalanítással megelőzhető a rosszindulatú tejmirigy-daganat.

KANDÚROK IVARTALANÍTÁSA ESETÉN

1. Vizelete nem lesz kellemetlenül bűzös.
2. Nem fog vizeletével „jelölgetni”.
3. Nem fog elkóborolni.
4. Csökken a verekedésben való részvétele.
5. Nyugodtabb, békésebb lesz.
6. Nagyobbra és tetszetősebbre nő.
7. Más macskákkal is együtt tartható.


HÁTRÁNYOK



NŐSTÉNY KUTYÁK IVARTALANÍTÁSA ESETÉN

1. Az állat tovább nem szaporítható.
2. Az állat játékossága, elevensége csökken, nehezebben mozgósítható.
3. Az aktivitás csökkenése miatt gyakrabban alakul ki elhízás.
4. Csökkenhet a figyelem és a védési ösztön.

KAN KUTYÁK IVARTALANÍTÁSA ESETÉN

1. Az állat vérvonala nem vihető tovább, nem szaporítható.
2. Az állat játékossága, elevensége csökken, nehezebben mozgósítható.
3. Az aktivitás csökkenése miatt gyakrabban alakul ki elhízás.
4. Csökkenhet a figyelem és a védési ösztön.
5. Kóbor kanoktól kevésbé védi a területet, ami őrzésnél gondot okozhat.

NŐSTÉNY MACSKÁK IVARTALANÍTÁSA ESETÉN

1. Az állat tovább nem szaporítható.
2. Az aktivitás csökkenése miatt hajlamosabb az elhízásra.
3. Egyes macskafajták érzékenyek a műtét közbeni altatásra.
4. A műtét eredményeként ritkán előfordulhat szövődmény kialakulása.

KANDÚROK IVARTALANÍTÁSA ESETÉN

1. Az állat vérvonala nem vihető tovább.
2. Az aktivitás csökkenése miatt hajlamosabb az elhízásra.
3. Növekszik a húgykövesség kialakulására és vesekárosodásra való hajlam.
4. Egyes macskafajták érzékenyek a műtét közbeni altatásra.

Össze kellene fogni értük!

Amint leülök a pamlagra, Kávés Mici (azóta sajnos eltávozott az élők sorából) rögvest az ölembe telepszik, Heléna pedig szorosan hozzám simul, egy kis simogatásra éhesen. Nem kell megijedni: Heléna és Kávés Mici nem holmi ledér nőszemélyek, hanem két cicahölgy.

A két egykori kóbor macska sorsa az Állatmenhely Közhasznú Egyesületnek köszönhetően vett szerencsés fordulatot.
– Azért „Kávés” Mici, mert szereti a feketekávét – magyarázza Jónásné Orosz Mária, az egyesület elnöke. – Eredetileg alapítványt szerettem volna létrehozni, de hát nem volt meg az ehhez szükséges alaptőke.

– A szervezet nevében az „Állatmenhely” szó szerepel, de egy ilyen intézmény létrehozása nem könnyű dolog…
– Így van, és bármennyire is ez a fő célkitűzésünk, mindmáig nem sikerült megfelelő helyet találnunk védenceink számára. Többször is volt már olyan, hogy a megvalósulás szélén állt a dolog, de az eladó visszalépett. Ezért aztán az egyesület afféle láncolatként működik: huszonkét aktív tagja van, főként nyugdíjasok, mint magam is, akik ideiglenes ellátást tudnak nyújtani az elhagyott állatoknak – ki macskáknak, ki kutyáknak –, amíg ki nem közvetítjük őket új gazdáikhoz. Akárkinek azonban nem adunk ki állatot: az örökbefogadáskor nyilatkozatot íratunk alá arról, hogy ha mégis meggondolta magát, visszahozza, és egy darabig figyelemmel kísérjük a cica sorsát, rátelefonálunk az új gazdára, érdeklődünk az állat hogyléte felől.

– Hogy lehet mindezt győzni munkával és pénzzel?
– Sok leleményesség kell hozzá. Egy idős, 84 éves tagunk például a lakóhelye körül tanyázó cicákat eteti. Nem tartja őket a lakásban, ahol a saját macskája az úr, de van olyan macska, amelyik az ablakára jár étkezni. Az ablakpárkányba beépített egy érzékelőt, amely jelez, ha felugrik rá a macska, és így bármikor megkaphatja a napi adagját. Persze a legtöbb gond a táplálékellátással van, mivel egyikünknek sincs autója. Az állatvédő egyesületek időnként kapnak a gyártóktól adományként macskaeledelt, s amíg ezt a fővárosban osztották szét, még csak meg tudtuk oldani az elszállítását; csakhogy egy ideje az elosztóhely Cegléden van (azóta már ez is megszűnt), így nem tudunk hozzájutni ehhez a támogatáshoz, pedig nagy szükségünk lenne rá. Nehézkes az állatok állatorvoshoz juttatása is, főként, ha többet kellene elvinni egyszerre – pedig a Rex Kutyaotthon Alapítvánnyal való együttműködésnek köszönhetően az állatorvosi ellátás megoldott (jelenleg a Rex már nem segít nekünk). Próbáltunk segítséget kérni nemzetközi állatvédő szervezetektől, például a WSPA-tól, de ott is először a tagdíjat kellene befizetni euróban, ahhoz, hogy bármire is számíthassunk…

– A menhelyen kívül még milyen célkitűzései vannak az egyesületnek?
– A terveink igen szerteágazóak. Szeretnénk például létrehozni egy „állatóvodát”, vagyis állatmegőrző-szolgálatot, amely segít megoldani az állatbarátoknak kedvenceik elhelyezését távollétük idejére. Távlati célkitűzéseink között szerepel a nyaralási lehetőség biztosítása is kutya- és macskatulajdonosok számára. Aki nem a saját bőrén tapasztalta, nem is tudja, milyen nehéz állattal nyaralni menni! Egyszerű, faházas megoldásra gondoltunk, ahol azonban ember és állat egyaránt szívesen látott vendég volna – ez talán még valamennyi hasznot is hozhatna a konyhára. Szeretnénk felvállalni az állatbarátok, állattartók – főként az idősek – jogi érdekképviseletét is. Ezenkívül, nagyon fontosnak tartjuk a gyerekek és az állatok érzelmi kapcsolatának rendezését is.

– Az Állatvédelmi Törvény előírja, hogy az állatokkal szembeni kíméletes bánásmódra való nevelést az állami, önkormányzati és oktatási intézményeknek elő kell segíteniük…
– Ennek ellenére előfordult, hogy egy iskola igazgatójától megkeresésünkre elutasító választ kaptunk, pedig felajánlottuk, hogy díjmentesen tartunk állatvédelmi órát a tanulóknak. Pedig ha minden gyerekhez eljuthatna az üzenetünk, talán nem fordulna elő többé az, ami a múltkor az Árpád-hídnál megesett, hogy gyerekek kiscicákat gyújtottak fel. Nemrég itt a közelben egy építkezés földmunkái során macskákat és sünöket elevenen temettek el – aki gyerekkorában bensőséges kapcsolatba került az állatokkal, felnőttként biztosan nem tenne ilyet.

– Honnan ered az állatok iránti rokonszenv, a sorsuk iránti érzékenység?
– Vidéken nőttem fel, és már gyerekkoromban szembesültem az állatok szenvedései iránti érzéketlenséggel. Volt, hogy a szomszédunk részegen zsákba kötött kutyákat vert agyon. Tizenhat éves voltam, amikor egy megszökött birkát elütött a vonat, és levágta az egyik lábát – megdöbbentett, hogy a tulajdonos nem az állat szenvedései miatt kesereg, hanem azért, mert most kénytelen birkát vágni, pedig nem akart. Aztán felköltöztem a fővárosba, és ezzel újfajta élet kezdődött; az ember kénytelen önállóvá válni, ha a szülei messze vannak, és nem tud hozzájuk futkosni a problémáival.

– És hogy kerültek újból a képbe az állatok?
– Az első macskát a fiam hozta haza. Eleinte tiltakoztam: elképzelhetetlennek tartottam az állattartást a városban. Aztán amikor hozzánk került, én szerettem bele először. Sajnos nem élt sokáig: kijáró macska volt, és tapasztalataim szerint a kijáró macskák korán halnak. De azóta sem tudom elképzelni az életemet macska nélkül. Nem egyszerűen csak élvezet velük együtt élni, hanem sokszor úgy érzem, valósággal gyógyszerként hat rám a jelenlétük.

– Sokan tartanak otthon macskát, de azért nem mindenkiből lesz „hivatásos” állatvédő…
– Az aktív állatvédelemben való részvételem valójában jóval korábban kezdődött, mint hogy az egyesületünk létrejött volna, úgy tíz évvel ezelőtt. Eleinte a társasház pincéjében menedéket talált kóbor macskákat vettem gondozásba, és ekkor ért egy sokkoló élmény: a ház előtti úton nagy a forgalom, és az egyik védencemet elütötte egy autó. Szegény, összetört, felhasított kis testét én temettem el – azt hiszem, akkor érett meg bennem az elhatározás, hogy össze kellene fogni, és többet tenni értük. Sajnálom azt is, hogy az állatvédő szervezetek elaprózzák az erejüket, és egymással vetélkednek összefogás helyett: együtt bizonyosan többre jutnánk. Ráadásul meggyőződésem, hogy az állatmenhely létrehozása nemcsak az állatbarátok érdeke, hanem azoké is, akik nem rokonszenveznek a négylábúakkal: végtére is közös ügyünk, hogy a kóbor macskák és kutyák ügye megoldásra találjon.

Kávés Mici időközben magamra hagyott, és helyét Zsömle foglalta el, akiről egy évvel ezelőtt már lemondott az állatorvos, de Mária nem adta fel. Naponta kivitte a macskát a szabadba, és meggyőződése, hogy végül ő maga találta meg a természetes orvosságot a bajára. A szép, gyömbérszínű cica még ma sem mondható éppen kövérnek, de már nem csont és bőr, az egykori kopasz foltok helyén a bundája is kinőtt, és harsány dorombolással fejezi ki háláját megmentőjének az elszánt kitartásért. És ennél szebb köszönetet nem kaphat egy igazi állatbarát.

Az Állatmenhely Közhasznú Egyesület köszönettel fogadja az állatbarát magánszemélyek és cégek felajánlásait, legyen szó akár anyagi támogatásról, akár állateledelről vagy bármi olyasmiről, aminek az elhagyott macskák és kutyák megsegítésében hasznát lehet venni.

Adószám: 18173118-1-42, bankszámlaszám: 10409015-90142107-00000000
Kapcsolatfelvétel: (06-1) 223 0702, Jónásné Orosz Mária
Forrás: Macskamánia magazin (írta: Mirtse Áron)

Ne zavarják az etetett ivartalanított állatokat!

Egyik tagunk a Tesco-nál etet, de sajnos onnan is „kezdik eltüntetni” a már ivartalanított állatokat is. Mivel menhely nélkül nem tudjuk Őket befogadni, ezért csak az emberek jóérzésében bízhatunk (az állatok esetében ez már megvan). Egy nyugdíjas tagunk azért éjjel 2-kor megy kerékpárral etetni, hogy ne kössenek bele a rosszindulatú emberek. Ha valaki észrevenné, hogy az ottani állatokat zargatnák vagy irtanák, kérjük, jelezze. Megkönnyítené a dolgunkat, ha fel tudná venni az eseményt mobillal vagy kamerával. Köszönet az állatok nevében! Ha valaki nem értené, hogy miről írunk, felvilágosítjuk. De addig se cselekedjen meggondolatlanul!

Érzelem helyett ésszel! Már, ha lehetséges...

Valós történet! Magát állatvédőnek gondoló állatszerető eltévedt kutyát talált az egyik pesti lakótelepen. Ahelyett, hogy a kutyával sétált volna néhány percet a környéken (hogy az állat megnyugodhasson, és haza találhasson), mentési rögeszmétől áthatva és felelőtlenül egy másik kerületi állatvédő szervezethez vitte. A kutya onnan egy Pest környéki menhelyre került. A gazda két hét után lelt csak a kutyájára! Nagy szerencse, mert a kutya nem tudta értesíteni a gazdáját, sőt személyi sem volt nála!

Javaslat: ha valakinek ez jelenti az állatvédelmet, akkor inkább ne védjen állatot, de embert se!

Kérdés: vajon mit szólna ez az állatkedvelő, ha valaki az Ő eltévedt kutyáját azonnal egy vidéki menhelyre adná? Vajon, honnan jönne rá, hogy hol van a kutyája? Nem kellene előbb gondolkodni?

Ajánlott állatorvosok

Nekünk bevált állatorvosi rendelők:

Mancsok Állatorvosi Rendelő
Dr. Csikós Károly
1045 Budapest, Chinoin u. 4.
www.mancsok.hu

Triovet állatorvosi Rendelő
Dr. Holdas Sándor
1145 Budapest, Ilka u. 14.
www.triovet-rendelo.gportal.hu

Köszönet a honlapért!

Honlapunk első verzióját Farkas László (Remete) készítette, nagyon szépen KÖSZÖNJÜK lelkiismeretes munkáját!

A régi honlap az Aranyszarvas Egyesület és a Pannon Rend támogató tagjainak segítségével készült.
KÖSZÖNJÜK segítségüket!







Farkas László (mérnöktanár, szakmérnök, közszolgálati menedzser, az ASZE alelnöke) szívesen nyújt segítséget állatvédő szervezeteknek belső szabályzataik kidolgozásában, kötelező munkavédelmi feladataik ellátásában, kockázatelemzés-értékelés elkészítésében, éves felülvizsgálat vagy ellenőrzés elvégzésében, dolgozók és önkéntesek munkavédelmi oktatásában, vizsgáztatásában. Közel 9 éves állatvédelmi-menhelyi szakmai tapasztalat. (Már nem dolgozik a Rex-nél.)
Elérhetőségei: Farkas László, +36-70-575-8045, farkas.laszlo100(kukac)upcmail.hu



Az Aranyszarvas Honismereti és Hagyományőrző Egyesület állat- és környezetvédelmi szervezeteknek, iskoláknak és nagycsaládosoknak olcsó rendezvényi, táborozási és üdülési lehetőséget biztosít, Dunapatajon, a Szelidi-tónál.

A tóparthoz közel, *** komfortos faházas elhelyezéssel, 80 m2-es előadóterem, szállás, étkezés, szabadtéri program- és piknikhelyek, sportpálya, játszótér, parkoló stb. Strandolás, természetvédelmi tanösvény. A lehetőségekről érdeklődni lehet az aranyszarvasegyesulet(kukac)gmail.com címen.

Forrásaink, felhasználásaink

FŐBB FORRÁSAINK

2008-ban:
szja 1%: 616 eFt
pályázatok: 400 eFt
tagdíjak: 36 eFt
adományok: 49 eFt
felajánlások: 196 eFt

2007-ben:
szja 1%: 847 eFt
pályázatok: 400 eFt
tagdíjak: 32 eFt
adományok: 23 eFt
felajánlások: 89 eFt

2006-ban:
szja 1%: 942 eFt
pályázatok: 200 eFt
tagdíjak: 16 eFt
adományok: 11 eFt
felajánlások: 43 eFt

FŐBB FELHASZNÁLÁSAINK

- állatélelem, alom, orvosi ellátás, ivartalanítás;
- egyesületi működés, kommunikáció, szállítás;
- pince-menhely felújítás és fenntartás.

Nyilatkozat

Egyesületünk tisztségviselői, tagjai:

- munkájukat ellenszolgáltatás nélkül látják el, elvégzett szolgáltatásaikért díjat nem számítanak fel;

- cél szerinti juttatásban, előnyben nem részesülnek, velük szemben összeférhetetlenség nem áll fenn;

- az egyesület jogügyleteiben sem közvetlenül, sem közvetetten nem érintettek, még családtagjaik sem.

Egyesületünk bevételeit csak az állatok mentésére és ellátására, továbbá az egyesület jogszerű működtetésére fordítja, kizárólag céljaink megvalósítása érdekében.

Magunkról

RÖVIDTÁVÚ CÉLJAINK

1. Legfontosabb: túlélni a mostani válságot, „életben maradni”, hogy segíthessünk!

2. Segíteni azoknak, akik:
- szociális helyzetük,
- vagy egészségi állapotuk miatt
nem lennének képesek ellátni-gondozni vagy megtartani házi kedvenceiket.

3. Elhagyott, kidobott állatok mentése, ellátásuk és gyógyításuk megszervezése, örökbeadása.


TÁVLATI CÉLJAINK

1. Macskamenhely létrehozása.

2. Rendszeres és folyamatos bértartás (állatóvoda).

3. Szemléletformálás, felkészítő tanfolyamok szervezése.

4. Idős, elesett állatbarátok érdekképviselete.


KÖZHASZNÚ FELADATAINK

1. Egészségmegőrzés, betegség-megelőzés.

2. Gyógyító-, egészségügyi, rehabilitációs tevékenység.

3. Természetvédelem.

4. Állatvédelem.

5. Környezetvédelem

- * -

2007-2008 folyamán sikerült 115 cicát ivartalaníttatnunk az Alapítvány a Macskákért segítségével. Ezt a feladatot örömmel oldottuk meg, mert ezzel is elősegíthettük, hogy kevesebb otthontalan cica szülessen.

Az ivartalanítás után a cicák két hétig az Egyesület erre a célra kialakított pincéjében lábadoztak, erősödtek.

Ez a pince arra is lehetőséget ad, hogy nyaraló gazdik cicáit is ideiglenesen befogadjuk távollétükben.

Kapcsolat, információ

Egyesületi ügyintézés, felvilágosítás


Személyesen:
előzetesen egyeztetett időpontokban



Telefonon: 06 (1) 223-0702
munkanapokon
10-18 h között

E-mailben:
marcsi.allatmenhely(kukac)gmail.com vagy oroszka54(kukac)citromail.hu
3 napon belül válasz

Levélben:
1145 Budapest,
Mexikói út 58/B.