Kedves Sorstársaim! Kedves Cicák!

Alábbi írást 2000-ben írtam és remélem nem haragszanak, hogy egy jól végződő történetet meséltem el.

"Nagyon hiányzik a Mama!!! Nem tudom hol lehet, én 2000. 07.22-én és 23-án délelőtt megállás nélkül sírtam egy "kis rabló"-nak nevezett üzlet előtti fa tetején. 23-án délelőtt jött egy állatvédő nő, akinek bőre sima volt , nem olyan, mint nekünk és csak annyit mondott: CIC!
Abban a pillanatban elindultam lefelé és rövid időn belül ölelő karjaiban kötöttem ki. Ő eredetileg a cirmos cicákat imádja, de az én pamacsos farkam és tappancsaim, valamint sziámi cicára emlékeztető fejformám szó szerint megigézte. A bundám sem teljesen fekete, hanem inkább sötétbarna, a szemem pedig talán borostyánszínűnek nevezhető.
A lakásban első két nap egyfolytában morogtam, mert volt ott még két cica rajtam kívül, de kisebbek tőlem, ezért nem bántottak.
Mostr már egyre többször vagyunk együtt és igazából nincs is kedvem kereket oldani.
Az egyik cica Kis Herceg zsemleszínű, én ilyet még nem láttam, ezért őrá először nagyon haragudtam.
A másik cica barna szemű cirmos és rettentően pajkos.Ő szintén kislány, mint én, Milkának hívják, mert MInden Lében KAnál.
Mama helyett az állatvédő nő karját rágicsálom, mert még csak kb 4-5 hónapos vagyok.
Ettől ő szegényke igen szenved, de hősiesen tűri.
Engem Lucynek nevez, mert lány vagyok, ha fiú lennék Lucifernek hívna.
A gazdinő nyugdíjas, igen kevés pénze van, annak is a java részét ránk cicákra költi.
Megalapította az Állatmenhely Egyesületet, rengeteg levelet megírt az érdekünkben, de kézzelfogható segítséget alig-alig kaptunk. Ellenben az a pár jó válaszlevél nyomban jobb kedvre derítette.

Ő nem tudja, hogy én mindent pontosan értek, tudom pl. azoknak a cégeknek a nevét, akik adományukkal megkönnyítették az egyesületi cicák életét.
Voltak persze be nem teljesített ígéretek is, de bízunk benne, hogy MEGY MÉG NEKÜNK JOBBAN is.

Szeretettel üdvözlöm valamennyi hasonlóan szerencsés társamat

                                                                                                                            Lucy"


Sajnos reményeink 17 év alatt sem váltak be.

Zuglói ivartalanítás

2017.03.31-én befejeződött az önkormányzat ivartalanítási programja.
A Zuglói lapokban olvastam, hogy legközelebb az árvákat is lehet vinni. Tessék mondani az utcai szerencsétlen, otthontalan cicák nem cicák??? Nekik lenne legnagyobb szükségük arra, hogy ne szaporodjanak! Persze ölni sokkal olcsóbb. Elítélem ezt a diszkriminációt!!!

Egyetlen segítségünk!

Sajnos az Állatmenhely Egyesület az 1 %-on kívül támogatást nem kap, csak elvétve. Nekünk is jó lenne havonkénti támogatás, de megtévesztő reklámokra nekünk nem telik.

Az egyesület több, mint 18 éve működik és ez idő alatt állatvédő munkáját csak az 1 %-ot adományozók segítették.

Ezért tiszta szívvel köszönetet mondunk!

A közel 200 cica és 15 kutyus ellátásához, ivartalanításához, gyógyításához újra a segítségüket kérjük.

Több mint 18 év alatt kb. 3 családi ház árát költöttük el nyugdíjunkból az állatok ellátására /ez évi kb. 5.000.000-Ft-os kiadást jelent/
Elég sok embertől megkaptuk már, hogy hülyék vagyunk. Én nem így érzem, de a mai világban az emberség szó, hogy úgy mondjam elég ciki, sőt meg merem kockáztatni, hogy büntetendő.

Döntsék el Önök, hogy igaz-e ez?

Adószám: 18173118-1-42

CIB IBAN számlaszám: HU72-10700581-49397505-51100005
SWIFT kód: CIBH HUHB


.

 Csak az alábbi linket kell bemásolni, nem kell feltölteni:

http://youtu.be/SA290IXuk3c

Kivételesen jó hírek!

Örömmel tudatom az állatszeretőkkel, hogy Zuglóban létezik olyan hely, ahol a kidobott cicáknak élelmet adnak és nem üldözik ŐKET!
Három cica /egy cirmos, egy fekete és egy cirmos fehér/ nagyon szelíd, elvihető, gazdához szokott, de a negyedik visszaszökött attól, aki elvitte. Feltételezem, hogy hozzászokott a szabad élethez, amiről nem tud lemondani.  A 3 cicát rendszeresen féregtelenítem, de az a helyzet, hogy a vadabbal csak akkor tudok foglalkozni, ha valaki segít.
Sajnos sokszor szült már, a gyerekei mind elpusztultak, mert azokat viszont valószínűleg megmérgezték. Tehát nem minden arany, ami fénylik!

Zuglóban szerencsésen napvilágot látott egy cica ivartalanítási rendelet, ahol 4000,-Ft egy ivartalanítás önkormányzati bejelentés alapján. Max. 2 db cica ivartalanítása kérhető lakásonként.

Boldog lennék, ha több Önkormányzat is követné a példát!

.

Leila, a szikláról mentett fekete kislány is beteg volt, hiába vittük orvoshoz, itt hagyott minket!

Puszika februárban, Leila cicám májusban ment el.
Mindkét cica halálakor még kórházban voltam és ezek a hírek még jobban megviseltek, mint az állapotom.

Leila cica 2012. nyarán, mikor hozzánk került:

 

Nyugodj békében aranyos, kedves kis cicám!!!

Fiam és barátnője a Hűvösvölgyben felfelé menvén a szakadékkal ölelt úton hatalmas miaú-zásra lettek figyelmesek. Jól meg kellett erőltetni a szemüket, mire észrevettek egy kétségbeesetten nyávogó pici, fekete kislány cicát. Nem akarom az időt húzni, a szakadék széléről sikerült valahogy kézbe kaparintani a veszélybe sodródott szőrgombócot, így szerencsésen véget is ért mindhármuknak a megpróbáltatás. Az Állatmenhely Közhasznú Egyesület rosszakarói azt hangoztatják, hogy az egyesület nem csinál semmit.
Most éppen CSAK az életüket kockáztatták!
A cica valószínűleg legalább 2 napja nem ehetett, nem ihatott már, mert wc-zni sem tudott, nem volt mit.
Most már minden rendben van, megkapta a féreghajtót, 1 hét múlva beoltatjuk, már csak ami a legfontosabb, JÓ gazdi kellene a csöppségnek /8-9 hetes lehet/.
Csak attól félek a Honlapunkat rajtam kívül nem olvassa, nem írja senki. Hajaj, elég baj...

Ezt a cikket 2012-ben írtam a honlapunkon.

Talán helyettem ment el!

Még csak most van időm, hogy Puszi cicámtól elbúcsúzzak.

Én a halálból tértem vissza és legelőször ezt a szomorú hírt tudtam meg, hogy Ő is elment a többi társa után. Ilyenkor az jut mindig eszembe, hogy talán helyettem mentek el!

Édesanyjával és 2 testvérkéjével kerültek hozzám pár éve. Anyukája és cirmos-fehér fiú testvérkéje már kezdetben, másik leány testvére nem túl régen szenderült jobb létre. Ő volt Suzy Felícia.

Puszi cica is jó gazdit érdemelt volna, aki kényezteti, de sok társához hasonlóan neki sem sikerült túl jól a rövidke élete. 4-5 év körüli volt.

Az állandóan vidám, puszilkodás cicám is elment!

Nyugodj békében Gyönyörűm!!!

In memoriam Bice - Bóca

Elment a Csendes Társ is! Karácsony előtt, december 21-én Ő is elment. Nekem a 21-es nem szerencseszám!

Csendben jött, csendben élt, csendben ment el.

Ő volt a 19., akiről az alábbi, régebben írt blog szól.

A 19.

Idáig csak rémlett, mintha lenne még egy 19. cica is, de nem voltam benne biztos. Idáig kétszer láttam egy fehér zoknis sántító cicát hátulról, de azt hittem már képzelődöm, de túltettem magam rajta.
Ma kiderült az igazság és meglepetten vettem tudomásul, hogy van egy csodálatos cirmos-fehér tömzsi /igaz sántít szegényke, feltételezem a ligetben esett baja régebben/ cicám a raktárban. Még csak néha jön elő, de már gyakrabban és egyre nagyobb bizalommal néz rám.

Természetesen ŐT is szeretettel gondozom a továbbiakban.

Ő volt az igazi Csendes Társ, nyugodjon békében, vagy új életében játszva kergesse a színes pillangókat!

Kelllemes karácsonyi ünnepeket!

Az ÁLLATMENHELY EGYESÜLET Mindenkinek boldog, békés karácsonyi ünnepeket kíván!

Eltűnések az Utász utcából

Már megint az Utász utca! 2 kijáró, az Állatmenhely Egyesület tulajdonában lévő, de gazdátlan cicát tüntettek el november közepén az Utász utcai raktár közeléből.
A cicákat nem tudtam benntartani, valószínűleg kertes háztól dobták ki őket és bennmaradásukat nem tudtam biztosítani...
November közepén egyik este a közelben 4 fiatal beszélgetett természetesen sörös dobozokból iszogattak és egyre jobban eldurvult cicák elleni beszélgetésük. Egy fiatal szőke hosszú hajú, Utász utcában lakó hölgy is volt velük, akiről ezt nem mondhatnám el. Ő el is ment tőlük lepihenni.
Sajnos a 2 cicát Vicát és Leót nem tudtam visszatartani, mindenképpen kimentek. Másnap reggel és azóta is már hiába hívtam Őket, nyomuk veszett.
Sír a lelkem, de nem tehetek semmit.
Nem tudom, hogy a 2 ittas férfi könyörtelenül elpusztította-e Őket, lehet, hogy Utász utcai emberek parancsára cselekedtek.

A Sors sáros keze megint DOLGOZOTT!

In memoriam Zsanina

2015.10.07-én 18 óra 20 perckor Ő is elment.
Növendék cicaként került hozzánk, mint annyian.
Egy gyártelepről hozták, az egyik szeme a nem kezelt macskanátha miatt hályogos volt.
Ő volt a sírós cica, mindig ezzel jelezte, hogy éppen akkor szeretetre vágyik.
Fiatal korában először egy fiatal gyermekes párhoz került, akik tényleg szerették, ellenben azért kellett visszahozniuk, mert az idős családtag /anya, vagy anyós/ nem bírta elviselni, hogy Zsaninának hályog volt a szemén.
Másodszor, már idősebb korában Óbudára vitték egy kisfiúnak, aki annyira játszott a cicával, hogy valószínűleg eltört a cica lába és felére fogyott a félelemtől. Azt mondták nem lehet a cicát megfogni, annyira megvadult. Mikor érte mentem örömmel bement a kosárba, szinte megköszönte, hogy visszahoztam.

Azóta itt volt velünk békében, szeretetben, betegen, míg az élet el nem szállt belőle.


Drága Zsaninánk nyugodj békében és legyen jobb életed egy szebb világban!!!